elephantinei papiruszok: →Elephantineban felszínre került arám és görög nyelvű papiruszok. - Az első ~at 1893: Ch. E. Wilbour szerezte meg, de csak 1953: adta ki E. G. Kraeling, miután 1947: a Brooklyn Museum tulajdonába kerültek. Ezek főleg házassági szerződések és üzleti tárgyú ~. A fő leletek 1898-1908: kerültek felszínre. Az első töredékeket a strasbourg-i egyetem kvtára 1898: szerezte meg. 1904: az asszuáni piacon 10 papiruszt kínáltak megvételre; az eladók azt állították hogy Asszuánban találták őket, de amikor O. Rubensohn, a ném. ásatások vezetője 19056: a munkát Elephantinében elkezdte, kiderült, hogy innen származnak. O. Rubensohn maga is talált további fontos töredékeket. A megtalált ~ zöme arám nyelvű, kis részük gör. - Az arám ~, melyek keletkezési ideje Kr. e. 494-400, a zsidó katonai kolónia levtárából valók, mely a perzsa uralom idején (talán már a 7. sz. közepétől) telepedett meg a szigeten. E ~ tartalma egyebek közt: 2 kérvény fogalmazványa, feljegyzések a kolónia gabonával való ellátása tárgyában; a perzsa kir. egy hivatalos irata a húsvétot illetően, házassági, üzleti, bérleti szerződések, névjegyzékek és 2 irod. szöveg, nevezetesen Achikár mondásai és a behisztuni felirat. Ezek birtokában képet alkothatunk egy szórványban élő zsidó közösség belső életéről. A kolóniának nemcsak zsinagógája volt, hanem →temploma is, ahol áldozatot mutattak be Jahvénak. Ezt a tp-ot a perzsa satrapa távollétében lerombolták (Kr. e. 410) az egyiptomi Hnum isten papjai. Eljárásuk feltehetően megtorlás volt, amiért a zsidó kolónia lojális volt a perzsa megszállók iránt és ennek fejében előnyöket élvezett. A tp. újjáépítése érdekében a kolónia vezetője (Jedonja) egyebek közt a jeruzsálemi főpaphoz fordult; nyilvánvaló ebből hogy a kolónia tagjai tövényesnek tekintették tp-ukat. Bibliai szövegek nem kerültek elő; talán megsemmisültek a tp. lerombolásakor, s bibliai idézetek sem fordulnak elő a szövegekben. Ugyanakkor az elephantinei ~ nagyban hozzásegítettek Ezd és Neh jobb megértéséhez. Már a nyelvük is annyira hasonlít Ezd és Neh arám részeihez, hogy ugyanabból a korból kell származniuk. A Papyrus Cowley 21 (kir. rendelet a húsvét ünnepéről) és 32 (felhatalmazás a tp. újrafelépítésére) megerősítik azt az Ezd/Neh-ból is kikövetkeztethető feltevést, hogy a perzsa közp. hatalomnak pol. érdeke fűződött a zsidó vallási törv-ek megtartásához (vö. különösen Ezd 7,12-26). Arra vonatkozóan, hogy a Papyrus Cowley 21-nek milyen szerepe volt a húsvét ünnepének történetében →húsvét. Minthogy a Papyrus Cowley a Neh 2,10-ből is ismert Szanaballatot Kr. e. 407-ből említi Szamaria helytartójaként, egyértelmű lett, hogy Ezdrás nem I. Artaxerxész (Kr. e. 458), hanem II. Artexerxész (Kr. e. 398) idején tért vissza Jeruzsálembe.**

BL:1419.